Csúcsok, völgyek

Az előző bejegyzés utáni kis „házi feladat” megoldása közben meggyőződhettünk arról, hogy sokszor tiszteli ezeket a szinteket az árfolyam és ott megfordul, vagy épen megáll. Azt is láthattuk, hogy van olyan eset, amikor úgy látni, hogy éppen szint nélkül fordul meg a piac. Illetve azt is tapasztalhattuk, hogy egy támasz vagy ellenállási szinten simán át is tudott menni az árfolyam.

Így felmerülhet a kérdés, hogy van-e értelme ezek után, hogy vagy fordul rajta, vagy átmegy, vagy eléri, vagy nem az árfolyam a szintet, ezekkel a „bizonytalan” dolgokkal foglalkozni. Mindenképp azt gondolom, hogy igen.

Mivel még csak egy típusú szintet kezdtünk el vizsgálni, így az, hogy valahol az árfolyam látható ok nélkül megfordult, az nem azt jelenti, hogy ott nem volt valami szint, csak azt, hogy még esetleg azokkal nem foglalkoztunk és nem jelöltük be a charton.

Az, hogy egy szinten fordult, vagy éppen áttöri azt (azaz a csúcs fölé meg és folytatja az útját, vagy az alj alá esik és folytatja az útját) az természetes dolog. Aki ezt megfigyelte és el tudja fogadni, hogy egy szint nem fordít biztosan, és azt is, hogy nem fog megtörni biztosan, az már nagy lépést tett a nyereséges kereskedés felé. Ha egy szintre úgy tekintünk, hogy azt figyeljük és ha azon fordul, akkor abba az irányba, ha pedig azt töri, akkor abba az irányba fogjuk a kereskedést lefolytatni, akkor mindegyik lehetőségre fel fogunk készülni, és a piaci helyzetnek megfelelően fogunk dönteni.

A piac jó eséllyel figyeli ezeket a szinteket, de én nem tudom, hogy fordulni fog (az eddigi mozgással ellentétes erők jutnak hatalomra), vagy áttöri a szintet (az eddigi irány hívei nagyon erősek) és folytatódhat a mozgás tovább. Én ott figyelek és ha jelet ad a piac, akkor azt követem.

Röviden: a szint egy olyan számunkra kiemelt pont, ahol a piaci mozgások szerint nagyobb valószínűséggel tudunk kereskedni.

Használtam két kifejezést, amiről nem volt szó. Támasz és ellenállás. A támasz olyan szint, ami az árfolyam alatt van és azt gondoljuk, hogy ott az esés meg fog állni. Az ellenállás pedig olyan szint, ami az árfolyam felett van, amiről azt gondoljuk, az emelkedés ott meg fog állni. Angol irodalomban, de sok magyar leírásban ezek support (támasz), illetve resistance (ellenállás) szinteknek jelölik. Ha lehet mi használjuk a magyar megfelelőket.

Egy képen illusztráltam is, bár eléggé beszélő neveket adtak ezeknek.

Támasz ellenállás

A nevek eléggé egyértelműek

A gyakorló feladat során gondolom senkinek nem okozott gondot, hogy megkeresse a csúcsokat és a völgyeket. Egyszerűen vizuálisan ki tudtuk jelölni ezeket. Valószínűleg legtöbbünk az alábbi képen is pontosan ezeket csúcsokat vagy völgyeket jelölte volna be.

Csúcs völgy elemzés

Gondolom, mindenki itt látja a csúcsukat, völgyeket

Nem gond, ha valaki eggyel-kettővel többet vagy kevesebbet rajzolt volna be, a csúcsok és a völgyek megjelölése sokszor nagyon szubjektív dolog, mindenkinek ki fog alakulni az, hogy ő melyik szinteket tartja maga számára fontosnak.

Mindig felmerül annak az igénye, hogy a csúcsokat vagy a völgyeket valami objektívmódon is meg lehessen állapítani és bejelölni. Több módszert is olvastam és több erre kitalált indikátort is kipróbáltam. Sajnos arra jutottam, hogy nincs olyan módszer, ami teljesen objektíven meghatározná a számomra fontos csúcsokat, völgyeket. Így marad a vizuális meghatározás, azaz ránéz az ember a chartra és kiválasztja a szinteket. Első hallásra ez elég szubjektív, de egy kis gyakorlás után nem fog gondot okozni.

Egy dolog, amire figyelni kell, hogy a nézeti képen, azaz az adott távon jól látható és könnyen azonosítható szinteket keressünk, amiket vélhetően mások is észrevesznek.

… a nézeti képen, azaz az adott távon …

Erre nagyon figyeljünk, mert egy adott idősíkon többféle távban, „zoomolásban” is vizsgálhatjuk a képet. A két kép egyazon időben, egy páron és egy idősíkon készül, de egészen mást látni. Az egyik távolabbi, a másik közelebbi kép.

Távolabbi nézet

Távolabbi nézet

 

Közelebbi nézet

Nagyobb bontásban vizsgálva, közelebbről

Ez most a csúcsok, völgyek megállapításánál nem jelent semmi gondot, de majd a trendelméletnél nagyon kell figyelni arra, hogy egyazon páron más és más trendet állapíthatunk meg attól függően, hogy milyen távolságból figyeljük a chartot.

Gyakorló feladat: állapítsunk meg különféle devizakereszten csúcsokat és figyeljük meg, hogy különféle távolságú képeken miképp változik meg az, hogy mit tartunk csúcsnak, völgynek.

A témában november 15-én jelenik meg a következő bejegyzés.

Jó kereskedést, és vigyázzatok a pénzetekre!

Hozzászólások

Csúcsok, völgyek — 2 hozzászólás

  1. Pingback: Trendelmélet I. |

  2. Pingback: Szignifikáns ponthoz érkező trend |